a NÉP, meg a dekollázs...

  CSAK A CSAK A CSAK A CSAK A...

Vissza az apokalipticizmushoz

Néhány a világvége-félelmeket tápláló parák közül:

csillagászati ómenek: napfogyatkozás, üstökösök, együttállások stb., próféciák, 

természeti csapások (áradások, földrengés, vulkánkitörés, viharok, meteorit-becsapódás, éghajlatváltozás, járványok stb.),

háborúk, népírtás, pusztító eszközök,

a technika összeomlása, természeti erőforrások kimerülése, környezetszennyezés és -rombolás

sötöbö.

Korunkban nagyjából a fönt felsorolt módokon tudjuk elképzelni, azaz képzeljük el a világ végét, így a mindenható popkultúra is ezekből merít.

Sok megvan már régóta, mások újabbak. A NatGeo-n viszont azon morfondíroznak, hogy János vajon Apache helikoptereket látott-e vízióiban... Kibaszott posztmodern!

Ludwig Meidner: Apokaliptikus táj, 1913.
John Martin: Az Ő haragjának nagy napja, 1853.
Francisco Pacheco: Utolsó ítélet, 1614.

három napja a világvége archaikus és modern,
"magasművészeti" és popkulturális ábrázolásait gyűjtöm,
kutatom. közben egy csúf esés következtében eltört a
bringás bukósisakom, ami maga az apokalipszis (~feltárás), bár ha
helyette a koponyám lett volna...
a kutakodás "melléktermékei" alant.




Kék Apokalipszis II., III., I.

és a végtermékek egyike:


-->filmes világvége-ábrázolások a XX. sz. közepétől
(földönkívüliek, atomháború, a gépek lázadása, természeti
katasztrófák, járványok, az Antikrisztus /a Sátán eljövetele,
ill. az apokalipszis, mint metafora)

rég volt, úgyhogy kis tücskbog lefekvéshez:

Elnézték -az NBH, a sorozatgyilkosságok, meg a sötét gyanú

Meleg méltóság = MENŐ
-a felvonulást nem szeretem, de a cikk ölég jó, a lényegre tapint,
főleg a szekszi kép Morvai Krisztikéről vááá...
bár a srác helyenként kissé elragadtatta magát...